Hát, ha a múlt héten a csodálatos időről, és a közeledő tavaszról ömlengtem, akkor most a rettenetes időről és a visszatért télről kellene. Hideg volt tegnap, fújt a szél, és barátságtalan egy idő volt.
A futás jó volt, egyre jobb, nem sokáig fáztam. Most megint mértem az időt, és hivatalosan az edzésterv szerint 1 perc futás, egy perc gyaloglás van 8szor. Ezt be tudom már tartani. Nem számolgatom már a lépéseket, mert belezavarodok 100 felett, inkább azt csinálom, hogy kisebb célokat tűzök ki, és addig mindenképpen elfutok, aztán ránézek az órára, és legfeljebb kinézek még egy célt, ha nem telt le az egy perc. Így a 8 ismétléssel pont a Sportuszodáig jutottam el. Persze aztán továbbfutottam és most már mindig megkerülöm a szigetet. Most a rövidtávú cél, hogy két percet is le tudjak futni, de erre van jó két hetem. Azért erőltetem, hogy mindig egy kicsit továbbmegyek az edzéstervben leírtaknál, mert annak a végén már nagyon gyorsan emeli az időt és félek tőle, hogy én nem fogok tudni az egyik héten 3 a következő héten meg már 5 percet futni. Úgyhogy ha egy kis előnyben vagyok, az sose rossz. Szóval azon túl, hogy ügyes voltam, megint javítottam két percet, és immár 46 perc alatt futottam körbe a szigetet.
Ma is megyek. Ez lesz az első alkalom, hogy két egymás utáni napon is megyek. Kíváncsian várom, mert ha egy héten 3szor akarok majd menni a későbbiekben, akkor csak úgy tudok, hogy kedd, szerda, csütörtök. Most legalább megnézem, hogy milyen így egymás után kétszer.
És egy kis OFF:
Kedden akartam persze futni menni, de nem tudtam, mert megjelentek az iskolákban az ideiglenes felvételi jegyzékek. Mármint a többi iskolában már régen megjelentek ezek a listák bőven a határidő előtt. (Hiszen őszintén szólva február 20-a óta igazán volt idejük fél órát a lista elkészítésére szánni) Ahova mi szeretnénk menni, na egyedül ott nem volt még lista. Egész nap az internetet lestem egyre idegesebben. Aztán négy óra előtt 10 perccel, azaz lefordítva, mielőtt futni indultam volna, azelőtt 10 perccel, végre kirakták. Hát a félóra rászánásával alighanem tévedtem, mert ennek a szar, alig értelmezhető listának az elkészítésével szerintem 5 percet, ha eltöltöttek. Elkezdtem nézni, és bár nem tartom magam totál hülyének, de bő 1 órán keresztül nézegettem, sorbarendeztem, kihúztam itt, áttoltam oda, míg végre sikerült értelmezhetővé és áttekinthetővé varázsolnom. Aztán következett az elkeseredéses fázis, aztán elmentem a gyerekekért az úszás edzésre. Ami bíztató, hogy rajta van a listán. De se az angolon, se a németen nem egyértelmű. Illetve valamelyiken rajta van, de mivel jelentős átfedések vannak, így tulajdonképpen nem tudom, hova vették fel. Az angol listán 61. (48-at vesznek fel) a német listán 20. (16-ot vesznek fel) és 17 gyerek, aki előtte van mindkét listán szerepel (mint ahogy ő is) A kérdés már csak az, hogy ez a 17 gyerek angolra megy, vagy németre. A másik suliba, amivel még próbálkoztunk, csont nélkül bent van, de mivel a bátyja idejár, hát ez a preferált suli mindenképpen.
