Már év végén felmerült az ötlet, sőt már tavaly szeptemberben is gondot okozott, hogy a fiam azért nem tud edzésre járni, mert vidékiek lévén nagyon meg kell szerveznünk a hazajutást. Nem tudtuk megengedni, hogy lébecoljon a gyerek akárhol, hogy aztán délután fél 6 közül edzésre mehessen. Néha egymásra néztünk sóhajtva, hogy de jó lenne Pesten is egy kis lakás, egy kis menedék, ahova felugorhatnak suli után, megcsinálhatják a leckét, aztán mehetne edzésre. Vagy ha bent vagyunk színházban, akkor belefér még egy vacsora vagy kocsmázás is, nem hajt a tatár, hogy istenem, mikor érnénk akkor haza. Arról nem is beszélve, hogy egy sörözésnél nem kellene pálcát húzni, hogy akkor ma ki nem iszik. Mert vidékre azért nem lehet taxival menni.
Aztán egyszer csak kaptunk levelet, hogy lejár egy életbiztosításunk, aztán eszünkbe jutott, hogy van egy alig kamatozó gyámi betétünk. Ezekhez alig-alig kellene hozzátenni, hogy kijöjjön egy pici lakás. Folyt egymás és magunk győzködése, de hamar felkerült a tennivalók listára a lakáskeresgélés.
Március környékén kezdtük el. Bújtuk az ingatlan.hu-t, nézegettünk újságokat. Elkezdtem nézegetni a lakásokat. Pár hónap alatt teljesen kialakult, hogy hol és milyet szeretnénk. A környék szinte egy pár 100 négyzetméteres körzetre csökkent. Ekkor már csak erre koncentráltunk. Már ismertük az összes ingatlanos, aki ezzel a környékkel foglalkozott. Naponta végigautóztam rajta, nehogy elkerülje a figyelmemet egy kirakott papírfecni, vagy ablakba kilógatott eladó tábla.
Itt is megnéztünk jó pár lakást. Az egyik sötét volt és földszinti, a másikat elvitték az orrunk előtt, a harmadik tulaja meggondolta, és voltak olyanok, amiket már felújítottak, ezért drága volt, de nekünk nem tetszett így és tudtuk, hogy sokat kéne rákölteni. Amikor megtaláltam az igazit, másnapra eldöntöttük, hogy kell nekünk és azonnal lecsaptunk rá.
Ez június végére következett be.
Kicsit félve mondtuk a gyámi betétet, de nagyon kedves volt a tulajdonos és július végéig adott határidőt a végleges kifizetésre. Most a papírokat intézzük gőzerővel, és azt kell mondjam, hogy eddig minden hivatalban pozitív élmény ért minket. Az önkormányzatban azonnal megcsinálták az adó- és értékbizonyítványt, igaz kicsit kiakasztott, hogy egy önkormányzati parkolóban miért kell fizetni a parkolásért. De mindegy. A lényeg, hogy azonnal meglett a papír. A Gyámhivatalban egy roppant kedves ügyintézőhöz kerültünk, ő annyira extra gyorsan intézkedett, hogy egész pontosan egy hét alatt kiadta az engedélyt a gyámi betét felhasználására. (Hivatalosan 2-3 hét) Hihetetlen volt. Vittünk neki egy bort. Olyan udvariasan, kedvesen utasította el, hogy muszáj megörökítenem a szavait az utókornak. "Nagyon szépen köszönöm, roppant módon értékelem az ötletet, de nem fogadom el, csak a munkámat végeztem, örülök, hogy segítettem." Még sok-sok ilyen embert a hivatalokba! A gyámi betét felvételével sem volt gondunk, igaz azon meglepődtünk, hogy egy bank 2010-ben nincs arra felkészülve, hogy egy nagyobb összeget átutaljon megbízás alapján egy másik bankba. Így készpénzben vettük fel a pénzt és kicsit stresszelve mentünk el a saját bankunkba, hogy befizessük. De ez is meglett.
Most úgy állunk, hogy össze kell még szednünk a hiányzó pénzeket és már hívhatjuk is össze újra az ügyvéd, eladó és vevő hármasságot, hogy hivatalosan mienk lehessen az áhított lakás. Terveink szerint ez a jövő héten megvalósul. Úgy legyen,ámen.
