Futni ugyan nem tudtam elmenni múlt héten, csak egyszer, de a hétvégén jót bicikliztünk legalább.
Gondoltuk kifigyeljük, hogy Fótról, Dunakesziről hogyan lehet felmenni a Megyeri-hídra. Légvonalban nagyon egyszerű lett volna, de még olyan korszerű biciklink nincs, így maradtak a kitáblázott, vagy ki nem táblázott, meg a még elmegy utak. Mivel gyerkőcök vannak, kettő is, gondoltuk felderítjük a terepet és megkeressük a legbiztonságosabb megoldást. No most Fóton nincs egy szál bicikliút sem. Irányban Dunakeszi volt az első megálló, hát arrafele vettük az irányt. Két felüljáró vezet át az M2 (hahaha) felett. A hátsót, azaz legtávolabbit vettük szemügyre, azon kevesebb autó jár, mert nincs közvetlen lekanyarodása az M2-re. Azért ott is voltak elegen. Ráadásul az út szarnál is szarabb, gondolom a Dunakeszin folyó építkezések eléggé megterhelik az egyébként is rossz minőségű aszfaltot, mindenesetre vannak olyan kátyuk, hogy a vaddisznó is megellene bennük. Nem kifejezett életbiztosítás ezeket kerülgetni a két kocsinál semmiképpen sem szélesebb, forgalmas úton. Azért, ha túljutunk ezen a szakaszon, akkor a vasút mellett nagyon jó kis bicikliút vezet. (visszafele már a házak között jöttünk, és így kb 1 km-re szűkült a veszélyes szakasz hossza) Szóval Dunakeszin ezen a részen nincs gáz, bár elég nagy kerülő, de legalább biciklisút. Mentünk tovább, és felfedeztük a dunakeszi horgásztavakat. Mikor átmegyünk az M0-ás alatt, ott tolni kell a bringákat, de ez apróság, van legalább egy 30 centi széles kitaposott út. Nem félreértés, nem rendes út, csak a sok használat csinálta vályu. Hogy mit gondoltak a készítők, hogy vajh hova lesznek a biciklisták, akik eljönnek idáig? De ez nem az utolsó ilyen esetünk volt. Szóval lehet választani utána, hogy jobbra, vagy balra. Mi a jobbrát választottuk, ami a horgásztavakhoz és az Auchan-hoz megy, mert az volt irányban. Csodálatos út vezet a bevásárlóközponthoz, illetve az oda vezető körforgalomig. Itt megint megfejthetetlen talánnyal álltunk szemben, miszerint akik innen mennek gyalog, vagy biciklivel a vásárlóközpontba, azok hova szublimálnak innen. A bicikli illetve gyalogút ugyanis pont ott szűnik meg, ahol a körforgalomba bejövő plussz két út miatt már tényleg nagy a forgalom és szükség lenne rá. No mindegy, továbbmentünk a kocsiúton, és lám-lám kb 100 méter után megint volt járda, amit persze bicikliútnak is lehet használni. No itt viszont vissza kellett kanyarodni Káposztás fele, mert sehol nem lehetett kimenni, a légvonalban pár 100 méterre látható híd fele. Úgyhogy visszakanyarodtunk és a gát mentén végigbringázva már ott is voltunk a Váci út folytatásában, ahol remek bringaút visz a Hídhoz, meg Dunakeszi fele. Itt már minden rendben volt, csak aztán megint kiderült, hogy kár bízni bármiféle halovány igérgetésben. Azt olvastam ugyanis még régebben, hogy a hídépítő vállalta, hogy a híd átadására gyönyörű bringautat készít egészen Dunakesziig. Nos ebből annyi valósult meg, hogy a hídig és még utána egy kicsit fantasztikus bringaút van, aztán Dunakeszi előtt pár kilométerrel eltünik. Ami egy picikét bosszantó, az az, hogy nem elég, hogy eltűnik, de a kocsiút szélén tábla jelzi, hogy oda biciklivel, traktorral, meg már szarabb járgánnyal behajtani tilos. Mi van??? Hát mi ugyan visszafordultunk, de ha épp Dunakeszin lett volna dolgunk, hát biztos nem tántorít el a tábla. Bekanyarodtunk egy még el nem készült irodaparkba, gondoltuk szétnézünk, hogy ebből az irányból sem jutunk-e el a bevásárlóközpontig. Hát persze, hogy eljutottunk. Alaposan kikoptatott ösvény jelzi, hogy mások is eljutottak. Mert ugyan zsákutcát jelez a tábla, de azért bringával lehet továbbmenni. Tovább már nem volt kedvünk kisérletezni, illetve még megpróbáltuk, hogy hátha van valami átjáró a vasút felett-alatt, és nem szükséges áttolni a biciklit a nem szabályos úton a bicikliút végénél, de ilyet nem találtunk. A végén, egy gyalogosok által kitaposott "átjárón" vittük át a bicilkiket szintén nem szabályosan.
Az olvasók figyelmét felhívnám, hogy egyértelműen igyekeztünk szabálytisztelő módon haladni, sőt kifejezetten törekedtünk a biztonságos és szabályos közlekedésre, mivel gyerekekkel való közös biciklizéshez kerestünk utakat. Ennek ellenére vagy háromszor-négyszer belefutottunk olyan helyzetekbe, ahol a rendes út megszünése után biciklizésre teljesen alkalmatlan utakra kényszerültünk rámenni, örülve, hogy nincsennek velünk kicsik. Az, hogy nincs GPS a biciklinken, gondolom nem egyedi dolog. Ennek ellenére utunk során egyszer találtunk útmutató táblát, miszerint merre kellene mennünk a Váci út, illetve a híd fele.