Már megint elkezdődött az iskola. Idén az előkészületek kicsit olajozottabban mentek, mint egy éve. Értem ezalatt a régi ruhák átválogatását és az újak megvételét.
Ismét hihetetlen pénzeket hagytunk a boltokban és most sem vettünk egy darab felesleges ruhát sem. Füzetekből és ceruzákból is a legközönségesebb darabokat vásároltuk, az egyetlen luxus a lányomnak ment, aki a legtutibb (és legdrágább) bekötőpapírt választotta ki. Ezt azonban ellensúlyozta, hogy a fiam egyáltalán nem akarja bekötni a cuccait.
Na viszont az olajozott kezdetek után gyors visszaesés következett és a suli után két héttel még mindig nem jelenthetem ki, hogy kialakult a napirend. A fiamnak megszűnt az ebédelésórája, így rendszerint hamarabb végez, mint a lányom. A hegedű és zongoraórák még mindig képlékenyek, ahogy a szakkörök indulnak, juszt is arra a napra jut az áhított szakkör, amikorra beraktuk a hegedűórát.
Most ott tartunk, hogy tanulnak Fótra hazajárni, hogy legalább azon az egy napon könnyű legyen a dolgom, amikor nincs semmi délutáni elfoglaltságuk.
Az idei plusszórák a következőek:
Fiam: zenetörténet, hegedű, angol, kung-fu, mikroszkóp-szakkör
Lányom: szolfézs, zongora, tenisz, kerámia-szakkör
Legalábbis egyelőre. Sajna az új lakás még sehogy sem áll, de veszünk egy íróasztalt és egy széket, így be tudjuk üzemelni, hogy hetente kétszer el tudjanak menni oda.
